péntek

37. Az elvárás időzitett bomba, ami bármikor felrobbanhat

Minél többet várunk el, annál kevesebbet kapunk. Az elvárásainkban az arról alkotott képünk tükröződik, hogy mi az, ami boldoggá tenne minket. De még akkor sem leszünk boldogok, ha pontosan azt kapjuk, amit elvártunk. A boldogságot nem egy helyzettől várhatjuk, az belülről fakad. Az elvárásaink a rejtett hiányosságainkat takarják, miközben úgy teszünk, mintha ennek a hiánynak (vagy alkalmatlanságnak) semmi köze nem lenne hozzánk, hanem egyedül csak a társunk tehetne róla. Ez elkerülhetetlenül hatalmi harchoz vezet, mert amikor az elvárásaink foglyává válunk, akkor vagy semmiségekről csevegünk vagy követelőzünk. Az utóbbi természetesen ellenérzéseket vált ki a társunkból. Ahogy növekszik benne az ellenállás, csak idő kérdése, hogy mikor robban fel az időzitett bomba, konfliktust vagy szakitást okozva.
Ha lemondunk az elvárásainkról, akkor megnyilunk a várakozás felé. A várakozás pozitiv érzés, azt jelenti, hogy tudjuk: bármi jön is, az a lehető legjobb nekünk, bár nem tudjuk, hogy mi az. Ha lemondunk az elvárásainkról vagy követeléseinkről és helyette várakozó álláspontra helyezkedünk, akkor jó dolgok fognak történni velünk. Nem követelünk semmit, csak hivogatunk. Nem várunk el semmit, mert tudjuk, hogy a legjobbat fogjuk kapni.

Feladat
Ma vizsgálja meg azokat a területeket, ahol nem kap semmit és ahol valamilyen sürgető késztetést érez. Ezek azok a területek, ahol elvárásaink vannak. Mondjon le az elvárásairól és bizzon abban, hogy ami jön az előbbrelenditi Önt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése