8. Minél jobban irányitom a társamat, annál unalmasabbá válik

Amikor a kapcsolat elkezdődik, a társunkat rendkivül vonzónak látjuk. Elragadtatással és izgalommal tölt el a lénye. Később ugyanazok a dolgok, amelyek kezdetben izgalmasak voltak, veszélyessé válnak számunkra. Próbáljuk ellenőrzésünk alá vonni őket és lezárni a vonzó tulajdonságoknak ezt a területét, mert azt akarjuk, hogy csak nekünk legyen részünk benne, másnak ne. Persz, ez igy nem lehetséges. Ha a vonzó tulajdonságokat valamelyik területen elzárjuk, akkor azok elkezdenek minden területen megszűnni. Ha irányitani akarjuk a társunkat, hogy biztosak lehessünk benne, azáltal unalmassá tesszük. Mi magunk teremtjük meg az unalmat a magunk számára.
Ha hajlandók vagyunk feladni az irányitást és hagyjuk, hogy a társunk vonzó legyen, akkor felkavarjuk magunkban a félelmet és a fenyegetettség érzését. Ha hajlandóak vagyunk ezt megtenni, akkor újra részünk lehet a kezdeti izgalomban. Ha ez túl ijesztő a számunkra, akkor ahelyett, hogy a társunkat korlátoznánk, közöljük vele a félelmünket, mert ez az út a gyógyuláshoz vezet. Az, hogy a társunk vonzó, mindenki számára ajándék, ugyanúgy, mint az, hogy mi magunk vonzók vagyunk.

Feladat
Ma kezdje el a felszabaditani a társát az irányitása alól. Lehet, hogy itt az ideje beszélni neki arról a félelméről, hogy vonzó adottsága miatt elveszitheti őt. Mondja el neki, hogy mennyire fontos Önnek és milyen nagyra tartja ezt az adottságát. Mondjon le az irányitásról. Mondjon le a zsarolásról. Hagyja, hogy a társa önmaga legyen és gyönyörködjön benne.