7. A társam nem azért van, hogy kielégitse a vágyaimat

Egy kapcsolat eleje gyakran valami csodálatos ragyogás. Azt hisszük, hogy az a kapcsolat a mennybe repit, hogy megtaláltuk azt az embert, akitől mindent megkaptunk, amire szükségünk van. Ha mégsem igy történik, akkor rögtön pokollá válik a kapcsolat.
Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, azt hinni, hogy a társunk dolga úgy gondoskodni rólunk, mintha az édesapánk vagy az édesanyánk lenne. Ha azt várjuk el tőle, hogy megadja nekünk, amire szükségünk van, azzal lényegében lehúzzuk a kapcsolatot, mert akár megadja azt, ami nekünk kell, akár nem, minden rossz érzésünkért őt fogjuk hibáztatni. Ha valamilyen szükségletünk nincs kielégitve, el fogjuk várni tőle, hogy áldozatot hozzon értünk, azért, hogy gondoskodjon rólunk. Ily módon bármit tesz is a társunk, úgysem leszünk elégedettek. Egy kapcsolatnak nem ez a célja.
Egy kapcsolat célja a boldogság, ami nem attól függ, hogy a társunk teljesiti-e a mi vágyainkat. A boldogság forrása az, ha mi magunk képesek vagyunk kapcsolatot teremteni, adni és kapni és áthidalni a különbségeket, hogy a bizalom magasabb szintjén ötvözzük a kapcsolatunkat.

Feladat
Ha úgy érzi, hogy nem boldog, akkor vizsgálja meg a magatartását a társával szemben. Ha úgy érzi, hogy az ő életcélja az Ön igényeinek való megfelelés, akkor változtasson a hozzáállásán. Lépjen túl ezen a hibán. Döntsön máshogy. Vegye észre, hogy a társa azért van, hogy közösen teremtsenek, hogy kapcsolódjanak egymáshoz, beszéljenek egymással, együtt haladjanak előre, kéz a kézben és együtt gyógyitsák a sebeiket, amig teljesen boldogok nem lesznek.